Így Karácsony előtt, megfigyeltem, sorra jelennek meg a karácsonyi jelzővel ellátott receptek. A legtöbb ételbe abszolút belemagyarázható a dolog, csak úgy, mint a szokásos krémlevesek lélekmelegítő jellege az őszi, illetve a téli időszakban. Az én kovászolt káposztám annyiban most mégiscsak karácsonyi, hogy a karácsonyi töltött káposztához készül. Immár évek óta, természetesen nem csak Karácsonykor. :) A töltött káposzta sokaknál mégis leginkább téli, illetve tipikus karácsonyi étel. Pedig a hozzávalók szempontjából nem nevezném kifejezetten szezonális ételnek, a lényeg, hogy legyen káposzta - én például nyáron is készítem. Egyszer nyáron úgy döntöttem, hogy most saját készítésű kovászos káposztával fogom készíteni a nyári töltött káposztámat. Mindaddig sajnos elég sok bajom volt a „bolti” savanyú káposztával, mert vagy túl sós, vagy túl savas, vagy fura ízű volt. Megcsináltam a kovászos káposztát és rá is kattantam rendesen. Más savanyú káposztát már nem is használok semmihez, mert ez annyival jobb, finom káposztás, kellemesen savas, és a leve is ízlés szerint adagolható az ételhez. Szóval lassan megint készül majd egy adag, hisz jön a Karácsony és a töltött káposzta. :) 

A töltött káposzta nálam mindig is káposzta hangsúlyos (volt, van és lesz), sosem zsíros, csak ami a töltelékből kifő, mert a tölteléknek viszont megfelelő hús/zsír arányúnak kell lennie, különben száraz lesz. Többféle mangalica húsrész, kevés füstölt szalonna kerül bele. Nem kell bele tojás, mégsem fő szét, a titok a röviden előfőzött rizsből kioldódó keményítő. Fontos még a kellő mennyiségű, koncentráltabb alaplé (könnyű jus) hozzáadása, hogy egy kis sült íz kerüljön bele és legyen mit felvennie a rizsnek. Előfőzve egyébként már kevesebbet folyadékot vesz fel a rizs. Szóval ezek a pazar szaftos, ízes húsgömböcök édeskáposzta burkolatban főnek, amik szépen átveszik a létől savanyított káposzta ízét. A maradék édeskáposzta levél a töltelékek tetejére borítva szépen megfő, majd krémesre turmixolva sűríti az ételt.

Semmi sallang, csak a szaftos hús és a káposzta, no meg a fűszerek, az elmaradhatatlan csombor és kapor, többek között. Nyáron mindig kerül bele friss paradicsom is, természetes ízfokozó gyanánt. Fűszerpaprikát a tölteléken kívül nem használok, ne legyen káposztapörkölt jellegű. :)

Hozzávalók 2 db 1,7 l-es üveghez: 

• 2 közepes káposzta (pl. Szentesi lapos)
• 1 fél csokor friss csombor (borsikafű)
• 2 cikk birsalma
• 1 csokor kapor
• 1-1 fél szelet kovászos kenyér, kb. 1,5-2 cm vastag
• 12 szem fekete bors
• 2 babérlevél
• 1 enyhén csípős chili, hosszában felezve (opcionális)
• 4 gerezd fokhagyma, megtisztítva, kicsit megroppantva
• 1,8 l ásványvíz, hozzá 72 g rózsaszínű himalájai kősó ( 40 g/l)

Elkészítés:

Az ásványvizet felforraljuk a sóval, majd hűlni hagyjuk. A káposztát legyaluljuk szép vékonyra, majd kézzel alaposan átgyúrjuk. Ez fontos, mert így kicsit megtörik, jobban tömöríthető és a végeredmény is egy lazább, jobb állagú káposzta lesz.

A káposztát a fűszerekkel beleszuszakoljuk az üvegekbe, a tetejére tesszük a birsalmát, a gézbe csomagolt kenyeret. A kenyeret így a gézzel együtt könnyebb lesz eltávolítani a kész káposztáról. Végül ráöntjük a meleg, sós levet. Nyáron az uborkához hasonlóan hagyjuk készülni, télen a radiátor mellett, vagy, mint nálam, rajta (mert nem olyan meleg). Három nap alatt elkészül. A kenyeret kidobjuk, a káposztát tárolóedénybe tesszük. A fűszernövényeket, fokhagymákat nem kell kidobni, mert felhasználhatjuk a főzéshez. A levét hagyjuk ülepedni, majd öntsük rá a káposztára, felhasználásig tároljuk hűtőben. Célszerű néhány napig a felhasználás előtt még a hűtőben érlelni. Az uborkához hasonlóan hűtőben sokáig eláll.