Ebben a nagy melegben jól esik az ilyen hűsítő, üdítő leves. Ráadásul a meggy most a nagyon megy, mivel szezonja van. Nekem a kedvenc „kánikula” levesem a gyümölcs-, illetve azon belül a meggyleves. Nagyon egészséges fogás. Említett levesem nemcsak egyszerű, de látványos is egyben. Remek pl. egy kerti sütögetés indítófogásaként, főleg, ha a vacsora sötétedéskor indul. A levesem lényege egy illatos (illatos, mert egy kis doboz málnát is belecsempészek) és ízes alap-leves. Ezt tálalásig hűtőben tartjuk, majd tálaláskor a levesbetétet (magozott, enyhén cukrozott meggyszemeket) egy széles nagy serpenyőben felmelegítjük, majd forró konyakkal leöntjük és meggyújtjuk. Ezalatt épp el is készül, nem fő meg, de nem is marad nyers és nagyon jó ízt is kap. Ezután mindenki szedhet belőle a hűtő-hideg levesébe, ez egyben egy kicsit fel is melegíti és így még jobban kijönnek az aromák. Egy jó gyümölcslevest amúgy sem szabad túl hidegen fogyasztani. Egy másik változat, hogy a már előre flambírozott meggyet hozzáadva hűtjük le, és tálalás előtt keverünk hozzá egy kevés crème fraîche-t. Ettől kellemes krémességet kap, és akár könnyű desszertként is fogyaszthatjuk.

Hozzávalók 4 főre:

• 1 kg jó érett, zamatos meggy
• 1 kis doboz (150 g) ízes málna
• 2 ek kókuszcukor (ez kellemes karamelles ízt visz bele)
• 2 ek fruktóz (ez kiemeli a gyümölcs ízét, ha túl savanyú maradna a lé, természetesen lehet még adni hozzá)+ 1-2 tk
• fél rúd fahéj
• 2 szegfűszeg
• 1 ek friss citromlé
• csipet só (fleur de sel)
• 1,5 dl gyümölcsös vörösbor pl. Portugieser vagy Kékfrankos
• 60-70 g crème fraîche (ha krémesen szeretnénk, de mindig frissen hidegen adjuk hozzá)
• 1 dl jóféle konyak a flambírozáshoz

Elkészítés:

A meggyet megmossuk leszárazzuk és gondosan magozóval kimagozzuk, ne maradjon benne mag, főleg abban, amit levesbetétnek szánunk. 60-40 arányban szétosztjuk, a kisebbik felébe kerüljenek a szép szemek, ez lesz majd a betét. A betétnek szánt szemeket egy-két ek fruktózzal, kevés citromlével meghintjük és az edényt rázogatva, ami lehetőleg ne legyen fémből, összekeverjük. Ne törjük össze a szemeket. Majd felhasználásig tegyük hűtőbe.

A magokra öntsük rá a vörösbort és forraljuk ki kissé, az alkohol mindenképp párologjon el. A többi meggyet, cukrot, fűszereket (ezeket tehetjük teatojásba, hogy ne kelljen a végén horgászni őket) tegyük egy lábasba, szűrjük rá a vörösbort és öntsünk rá annyi ásványvizet, hogy éppen ellepje. Lassan forraljuk fel, majd vegyük le a tűzről és hagyjuk kicsit hűlni, kb. 80°C-ra. Vegyük ki a fűszereket, ezután a meggyszemeket tegyük egy hosszúkás edénybe, adjuk hozzá a friss, leöblített málnát és turmixoljuk le alaposan. Öntsük hozzá a levet is. Sűrűbb szűrőn finoman szűrjük át, kevés rostos rész visszamaradhat. Ezt az átszűrt bársonyos levest üveg- vagy kerámia edényben tegyük hűtőbe és hűtsük le alaposan. Ekkor még, ha szükséges, ízesíthetjük cukorral, citrommal.

Tálalás előtt a betétnek szánt szemeket tegyük egy nagy széles serpenyőbe, melegítsük fel, öntsük rá a felmelegített konyakot és gyújtsuk meg. Ha a lángok elaludtak, kész is. Még forrón adagoljuk a tányérba és jöhet rá a hideg leves. Intenzív, gyümölcsös és ízes.

Ha krémesebben szeretnénk, akkor a flambírozott meggyel együtt hűtsük le a kész levest, amihez hidegen keverhetünk (60-70 g) kevés lében simára kevert crème fraîche -t. Ebből aztán csorgathatunk a tányérban lévő levesbe, így szép márványos lesz, de persze el is keverhetjük egyszerre az egész levesben. Így is jól néznek ki a piros meggyek a rózsaszín lében.