A kertemben megfordult padlizsánokról szerettem volna írni, de úgy érzem, hogy nem vehetem egy kalap alá a többi padlizsánnal ezt a Japán különlegességet a Kamo-t. Autós hasonlattal úgy lehet elképzelni, ha egy normál jó padlizsán mondjuk a Mercedes akkor a Kamo a Rolls Roys vagy Mclaren - kinek mi tetszik. :D

A Kamonasu-t Japánban tradicionálisan Kamigamo-ban Kyoto északi régiójában termelik, nevét a Kamo folyóról kapta. Fő szezonja a nyárutó, bár egész évben termelik. Egyedülálló tulajdonságaival, nehéz, tömör hús szerkezetével és rendkívüli ízével méltán lett a világ legfelárazottabb padlizsánja. Nem véletlenül használják a Michelin csillagos konyhák Japánban és a világon, már ahol ismerik és termesztik. :) Kiváló grillezéshez, lehet sütni, főzni, bő olajban sütni. Ez a bő olajban sütés nagyon népszerű és talán az egyik legjobb elkészítési mód. Dashi-ba téve egy umami bomba. Padlizsánkrémet nem szabad belőle készíteni, de nem is arra való.

Illik hozzá a szójaszósz, bab, babpüré, gyömbér, újhagyma, paradicsom. Japánban gyakran készítik miso-val. Nem kell meghámozni, de a héját célszerű finoman bevagdosni a könnyebb fogyasztás érdekében.

Szerintem minden ínyencnek kötelezően ki kellene próbálnia. Formára szép kerek, színe mély lila és eltérően a többi padlizsántól, ez nem fényes, hanem selyemfényű. Kézbe véve először a padlizsánoktól szokatlan súlya tűnik fel, vagy ha rosszul fogtuk meg, a szúróssága. :) Frissen kemény, feszes, magas páratartalmú hűtőben 4-5 napig is eláll.

Az optimális mérete 10-12 centiméter átmérőjű, csakúgy mint a többi padlizsánt, ezt sem szabad hagyni túlérni. Ebben a méretben leszedve még nagyon picik magjai. Keresztben elvágva látjuk, hogy körben, szív alakban helyezkednek el. Tömör szerkezete miatt nem igazán esik össze sütés, grillezés után, vágható, mint egy jó steak. A sütőzsiradékot sem szívja be annyira, mint a többi fajta. Optimális érettségében, illetve éretlenségében :) egyáltalán nem keserű, íze kifejező édes, aromás. Állagra átsülve is feszes, szaftos, köszönhető magas víztartalmának, aminek jó része benne is marad. Ezt a padlizsánt nem mindenkor célszerű előre besózni.

Nekem, aki nem igazán kedveltem soha a padlizsánt, mostanra a mániámmá vált a Kamo és még egy két fajta, amit legközelebb mutatok be. A piacokon általában kapható Black Beauty leginkább csak krém és ajvár készítésére való. Minden másra vannak jobb fajták.

Pár évembe került, mire igazán jó minőségben tudtam termeszteni vegyszer és műtrágya mentesen. Ehhez a legfontosabb a kiváló minőségű, lehetőleg Japán eredetű mag, na ezt nem könnyű beszerezni, de sikerült végül megoldanom. Mivel bio kertészkedem nem szoktam túltolni a földet szerves trágyával, de rájöttem, hogy ennek a növénynek sem elég a normál komposzt alapú tápanyag, rendesen kell neki tolni a tápot. Szerves granulált tápanyag, rengeteg víz és némi metszés, illetve nem utolsósorban meleg és sok napfény. A metszés fontos, ha nem pingpong labda méretű terméseket szeretnénk. 2019 remek év volt, a 2020-as viszont túl hűvös. Most viszont a hideg tavasz ellenére már egy ideje szedem a padlizsánjaimat, mert utána nagyon jól jött a nagy meleg – az esőhiány kevésbé, mivel nagyon vízigényes növény. Idén csak kétféle padlizsánom van, Kamo és az apró Konasu.

Magyarországon nem hiszem, hogy rajtam kívül bárki is termesztené, azokon az embereken kívül, akik kaptak tőlem magot, vagy palántát.