Ha a legtöbb hús elkészítésénél tökéletes megoldás a sous vide, akkor a csirkemell - még általánosabban a baromfimell - esetében ez fokozottan igaz. Ez az a baromfi alkatrész, ami sok ember számára még mindig a száraz és íztelen fehér- vagy vörös hús szinonimája. Valljuk be, egy túlsült száraz mell nagyon rossz tud lenni és sajnos ez eléggé általános. Ezért inkább nem kedveli az emberek nagy része – jogosan. Egy kacsa- vagy egy galambmell esetében még az íze is megváltozik és nem pozitív irányba (kellemetlen máj íz). Ennek ellenére valami megmagyarázhatatlan oknál fogva még így is a legtöbb felnőtt és gyerek rajong a csirkemellért. Én is kedvelem, de csak ha én készítem. :) Ez a viszonylag semleges ízű hús sok ételhez nagyon jól illeszkedik, nem nyomja el a zsenge zöldség zamatát, és a legtöbb gyümölccsel jól harmonizál. Itt a tavasz, jön a nyár, ilyenkor előtérbe kerülnek majd a könnyebb, gyümölcsös ételek. A hús fogyasztása gyümölccsel vagy friss zöldséggel pedig az egyik legnagyszerűbb dolog, és egészséges is egyben. Egy friss tavaszi spárga mellé is nagyon jól illik például egy ropogós bőrű csirkemell. Fenti fogásomban ugyan adok mellé tésztát is, mert az ízes mártást valamivel fel kell itatni. :)

Ilyenkor én mindig csonton készítem a sous vide csirkemellet, mert így szerintem jobban megtartja a formáját a vákuum tasakban. Ne ijedjen meg senki, szuvid berendezés nélkül is jól el lehet készíteni, de sajnos ebben az esetben nem lehet napokkal előre elkészíteni a csirkemellet vagy akár a spárgát, de a végeredmény majdnem ugyanolyan finom lesz a javasolt alternatív megoldások nyomán.
Eleddig, amíg nem volt sous vide cuccom, magam is mindig így készítettem a frissen sült csirkemellet. Egy másik lehetséges megoldás, hogy a csontos csirkemellet gyöngyöző zöldséges csirkehúslevesbe teszem és a hőt lekapcsolva, lefedve fél órát állni hagyom benne. Ilyenkor a kicsapódó fehérjék megkötik a húsnedveket és a sütéskor nem szárad ki, és persze ezután már sokáig sem kell sütni. Miután kiveszem a levesből, a továbbiakban ugyanúgy járok el vele, mint a belinkelt receptben. Ekkor a hús kissé ugyan tovább készül, de kíméletesen, és cserébe a húsleves által kellemesen aromatizálódik is. Utána a húsleves leszűrve felhasználható például rizottóhoz, ami lehet akár a hús körete.
A spárgát, pedig ebben a receptemben leírt módon lehet elkészíteni szuvid nélkül, illetve szuvidálva.
Ami a kucsmagombát illeti, mártást én mindig szárítottból készítek, és ha van friss is, azt félbevágva röviden vajon megpirítom, sózom, borsozom és a mártás mellé kínálom.